Ki mit szeret, de sportoljon!
Ha tehetem, én nyáron járom a természetet, csodálom a szép tájakat, imádom a túrákat... Ha tehetem sportolok: akár a magas hegyekben, vagy télen a jeges sziklákon szeretem kipróbálni egyensúlyérzékemet, esetleg a kék és fekete jelzésű vakmerő és meredek hegyi lejtőkön száguldani lefelé a puha hóban, vagy néha a jeges pályákon... Egyszer, azaz=1x már el is törtek a bordáim a szlovákiai "Starý Smokovec" környékén több mint két km-es száguldó pályán, amikor több mint 96km/h sebességre gyorsultak fel a léceim jégpályán és hirtelen a jég is eltünt a talajról, nos akkor a száraz talaj promt lefékezte a léceimet... Meg is álltam azonnal - vizszintes helyzetben! Még az oldalamon fityegő fényképezőgép is a bordáim közé fúródott. A Debreceni Egyetemi Újság meg is említette az esetet "Száguldó riporter" címmel...
Ha éppen nincs lehetőségem sielni, utazni, akkor otthon, vagy a Debreceni Egyetem csapatában sakkozom, vagy asztaliteniszt játszom a városi csapatversenyeken. Van Debrecenben egy jól sportoló barátom, Dobolán Antal, aki évekkel ezelőtt meghívott a csapatába versenyezni.
Régebben D_Tóninak: "Geodézia" néven volt csapata, amelyet tavaly óta átkeresztelt: "Földmérők" csapattá.
Régebben: 1990-ig nekem is volt két férfi és egy női csapatom a KLTE tudományegyetemen, ahol korábban dolgoztam, és D_Tóni emlékezett rá, hogy régebben milyen jókat versenyeztünk.
Ahogyan így utólag visszaemlékszem az eredményekre, akkor sem én voltam a legeredményesebb, mert néha igaz én is hoztam a pontokat, de legalább annyit hoztak sporttársaim is, például PAPP Dénes és Tran Quoc BINH matematika szakos egyetemista barátaim (akik azóta befutott egyetemi professzorok, illetve sikeres üzletemberek lettek). Idővel mások is csatlakoztak az egyetemi csapatunkba...
Most ideiglenesen, amíg saját csapatot szervezek, a "Földmérők" csapatát erősítem. Most már vannak nálam jobbak is a csapatunkban, például "AurGabi"-nak becézett Gönczi Gábor, aki alig egy hete aranyérmes lett párosban a Debreceni publikus versenyeken...
Nálunk fiatalabb, mégis sokat tanulunk tőle is...
Tanulni és gyakorolni soha sem szégyen!
* George Vandlik
Friday, May 9, 2008
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
My comment, from H-4032 Debrecen, Görgey street 9.
.-. DiGeW1
Elég régen, talán 20080509-én írhattam le ezeket a fenti sorokat.
Azóta történt egy és más, és a Dunán is fefolyt X millió m3 vízmennyiség, hiszen közel három év telt el.
Ma 2011 február 22. Kedd {D201102222t0002} van. Milyen furcsa dátum és idő egyezés is ez! {Ezt a kódot: 201102222t0002: 2x*1 & 5*0 & 6*2 számkombinációval tudtam leírni!}.
1. Volt egy hosszabb kihagyásom az asztalitenisz sport versenyszerű űzése szintjén. Mivel hiányzik a meozgás és a versenyzés is, ezért saját csapatot kezdtem szervezni.
"Végállomás Sport Club" lesz valószínűleg a neve. Ezt a tervemet jeleztem versenyző ismerőseimnek és közvetett úton PAPP Dezsőn keresztűl) a helyi és regionális Ping-Pong Szövetség felé is.
Akikkel eddig tárgyaltam, néhányan foglalkoztak régebben a ping-pongal tömegsport, illetve versenysport keretében is.
Néhányan nem játszanak rosszul ezek közül a fiúk közül (például Makai Dénes, Nagy Ferenc, Vona László, Borovitz László, Tóth József, Vandlik György stb..), de sajnos még nagyon gyengécskék a versenyekhez. Nem sok versenytapasztalatuk van, és a taktikai húzásokkal is gyengécskén állnak még.
Sokat kell edzenünk magunkat ahhoz, hogy a Debrecen Városi Astalitenisz Szövetség cspatbajnoki versenyein az első három-hat helyezés valamelyikét elcsípjük.
Debrecen, 201102222t0018
E: VegallomasSC@gmail.com
forditolmacs@gmail.com
Post a Comment